| Téma: Határrevízió |
|
| Rendes Kis |
|
 Újra járható lesz egy Trianon előtti út
Újjáépül a trianoni határ előtti útszakasz a magyarországi Bagamér és a romániai Érsemjén között – számolt be a Duna Televízió Híradója.
A trianoni határ 1922-ben vágta el a két szomszédos települést egymástól. A beruházás uniós segítséggel valósulhat meg. A közlekedés Románia schengeni csatlakozása után indulna meg az újjáépülő úton.
Valamikor egy 4 kilométeres földút kötötte össze a két községet egymással. A határt 1920-ban itt húzták meg. Érsemjéntől az országhatárig az utat már alapozzák. Bagamérban egyelőre a közbeszerzés és az út régészeti ellenőrzése zajlik. A semjéniek és a bagamériak eddig főleg a kultúra területén kamatoztatták száz szálon futó rokoni kapcsolataikat.
Az egymástól elvágott rokonoknak most még 40 kilométert kell utazniuk, ha találkozni akarnak egymással, az út megnyitása után a távolság majd 4 kilométerre rövidül.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=125764&cim=ujra_jarhato_lesz_egy_trianon_el ... |
|
|
|
| onodij |
|
|
Úgy szeretnék egy kastélyt vagy udvarházat.... (persze Róna Péternek van Somogyban!) |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Korabeli hangulatú szálloda a visszaszolgáltatott gyalui Bánffy-kastélyban – VIDEÓ
Elhárultak az akadályok a gyalui Bánffy-kastély visszaszolgáltatásának útjából. A tényleges restitúciót már augusztusi ülésén kimondhatja a Kolozs megyei tanács. Bánffy Katinka unokája, Barcsay Tamás, Kanadában élő magyar származású történelem professzor 2002-ben igényelte vissza a kastélyt. Tervek szerint a felújított hatvan szobás kastély egyik felében eredeti, korabeli hangulatú szállodát rendez be.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=123537&cim=korabeli_hangulatu_szalloda_a_vissz ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
.. A bátor kiállásáról ismertté vált, magyarságát példaértékűen vállaló Tamás Aladárné Szűcs Ilona lesz a Határtalanul magyar sorozat következő adásának a főszereplője. A portréfilm 2012. július 22-én 13.40 órai kezdettel lesz megtekinthető a Duna TV-ben. Vasárnap estétől az interneten is elérhető a film! Arra a kérdésre, hogy mi tartotta meg ilyen jó szellemi és fizikai erőben, egészségben, a százéves Tamás Aladárné Szűcs Ilona így válaszolt: „Az a titok a jó Istennél van. De hiszem, az is benne van, hogy én annak a sok száz gyereknek amennyi szeretetet tudtam adni, annak a sokszorosát kaptam vissza. Bennem támad fel újra”.
Ilonka néni és a feltámadás
www.gondola.hu
A Benes vezette csehszlovák politikai vezetés célja egy nemzeti kisebbségek nélküli csehszlovák nemzetállam létrehozása volt.
... http://www.gondola.hu/cikkek/81865-Ilonka_neni_es_a_feltamadas.html
... www.facebook.com/Elegahazugsagokbol?ref=stream |
|
| Rendes Kis |
|
Az „irredenta” József Attila
 ózsef Attila a magyar költészet egyetlen jelentős alakja tán, akinek népszerűsége a halálát
követő naptól máig folytonosnak nevezhető, művének – Petőfiével, Adyéval vagy éppen Móricz
Zsigmondéval ellentétben – sem a „korszellem” többszöri változása, sem az ideológiai-politikai
célzatú kisajátítási szándék nem árthatott.1 E poétikailag s gondolatilag is zavarba ejtően
sokszínű munkásság töretlen népszerűségének titka, meglehet, épp az (vagy az is!), hogy benne
a maga költészettörténeti, eszmei – közérzeti? – elképzelésének vonatkozási pontjait ki-ki bármely
időben fölfedezheti. Én a „proletárköltőről” tanultam még, aztán – ellenreakcióként szinte
– a pszichoanalízissel meg az egzisztencializmussal is „összehozható” – árva, „világhiányos”,
egész életében szeretetért esdeklő – József Attila lett kedvelt inkább, de születtek érdemes dolgozatok
a gondolkodói alapvetésében materialista s az istenkereső vagy az „istenes” költőről is.2
Van „népi” József Attila – a Bartha Miklós Társasággal való kapcsolatáról Tasi József írt könyvet3
–, van kommunista, szocialista, sőt „nemzeti szocialista” – e „korszakáról” Lengyel András
mondta el a legtöbbet4 –, mások a szociáldemokrata meg a liberális eszmeiség – utolsó évekbeli
– jelenlétét vélik fontosabbnak, de – maradva a költészettörténetnél – az avantgardista,
a klasszicizáló vagy a „posztmodern előfutár” József Attiláról is bőven olvashatunk ma már.
S volt a költőnek egy „irredenta” – kváziirredenta – „korszaka” is. E kamaszkori életszakaszt
egyetlen darab jellemzi karakteresen, sem a tanulmányok, sem a monográfiák nem szóltak róla
eddig, Szabolcsi Miklós a maga négykötetes művében szinte „szabódva” említette ugyan, mint az
„általános rosszérzés alkalmi versét”.5 Nem! Nem! Soha! a címe, a kutatás rég tudott róla – 1955-
ben a második kritikai kiadás közölni próbálta, ám (ez Szőke György tanulmányából részletesen
tudható)6 a politika román „kérésre” (is) közbelépett. Először, Szörényi László „delfinológiai”
tanulmányának jóvoltából, csak 1989 novemberében olvashattuk el.7
„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
...
... http://www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20120720-69296.pdf
... www.facebook.com/attila.botar.1 |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A KITÁSZ XVI. VÁNDORGYŰLÉSE
2007-07-12 - 2007-07-15
Nagyvárad
Jellege:irodalmi
Szervezõ: BINCISZ
Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége
Közhasznú Szervezet
1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.
A KITÁSZ XVI. VÁNDORGYŰLÉSE
SZENT LÁSZLÓ VÁROSA ÉS A PARTIUM címmel.
Helyszín: az Ady Endre Líceum díszterme és kollégiuma, Nagyvárad Moscovei (Szilágyi Dezső) u. 1 sz.
"Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag."
(Ismeretlen szerző: Ének Szent László királyról)
... http://idogep.transindex.ro/descript.php?eid=1067 |
|
|